Párizs

„Párizs megér egy misét\" mondta a hugenotta IV. (Navarrai) Henrik, és átkeresztelkedett katolikussá.

Ha egy embernek megéri ekkora áldozatot hozni a francia trónért, akkor az átlagembernek is sokat megér, hogy láthassa a fény városát. Párizs az a város, amit talán senkinek sem kell bemutatni. A város nevének hallatán mindenkinek beugrik néhány kép, még akkor is, ha soha nem járt itt. Párizs különleges helye a világnak, ahol az emberekben remekül ötvöződik a precíz germanizmus a forróvérű latinsággal.

Párizs az Párizs, szoktuk mondani közhelyesen, de mondás remekül kifejezi a város egyediségét. Szerintem mindenki szeretne ide visszatérni, akit megérintett már a város levegője. A mai város helyén már az időszámítás előtti időkben is volt lakott település, de ez nem lógott ki Gallia többi kezdetleges városa közül. Párizs néven először az 5. században említik, mikor a hunok sikertelenül ostromolták. 508-ban Klodvig a Frank Birodalom székhelyévé tette, de Nagy Károly áthelyezte birodalma központját Aachenbe, ezzel Párizs időlegesen elvesztette jelentőségét. 987-ben lett újra a főváros. Ekkor már a Frankokat felváltó Capetingek uralkodnak az országban, melyet ekkor kezdenek Franciaországnak nevezni.

Ettől kezdődően rendkívül dinamikusan fejlődik, a 13. századra kialakul - a már falakkal körülzárt város - hármas tagozódása. A királyi hatalom középpontja a település legrégebbi része, a Cité környéke lett, a Szajna bal partján a szellemi élet központja: a Quartier Latin, míg a folyó jobb partján a kereskedő-polgárváros terült el. A 13. században alapították a Sorbonne egyetemet, mely jelentős frissülést hozott a város életébe. Párizs ekkor már Európa egyik kiemelkedő központja. Az egyre gazdagodó ország nemessége és persze uralkodói fényűző palotákkal, parkokkal, díszkutakkal gazdagították a városképet. A folyó partjait már a forradalom előtt (1789) állandó hidak kötötték össze.

A Napóleon-korszak jelentőset lendített a város fejlesztésén. Új épületek, hidak épültek, és már ekkor felfedezhetőek a tudatos városrendezésre való törekvések. A mai Párizs képe a 19. század végén formálódott meg, ez főként Haussmann báró nevéhez köthető. Számos régi városnegyedet felszámoltak, kialakult a körutak (boulvard-ok) és sugárutak (avenue-k) ma is megfigyelhető rendszere.

Ha Párizs, akkor Eiffel-torony (ejtsd: \"effel\")! Talán mindenki számára a legfontosabb dolog Párizzsal kapcsoltban. Kezdjük hát itt városnéző túránkat! Mindössze két év alatt készült el, a századfordulós világkiállítás legnagyobb attrakciója, melyet 25 évre tervezetek felállítani, ám a páratlan siker hatására szerencsére megmaradt végleges építménynek. Természetesen nem mindenki tetszését nyerte el a torony, a híres író Maupassant például azért járt fel minden nap ebédelni a toronyba, mert ez az egyetlen hely Párizsban, ahonnét nem látszik. Az Eiffel-torony mindenképp több órát megér. Először érdemes alulról csodálni, majd beszállni a liftbe, és felmenni a legfelső szintre. Az nem baj ha út közben a második szinten is megállsz körülnézni. Fentről leírhatatlan látvány, ahogy a nyolcmilliós világváros a lábaid előtt fekszik.

Ha elég volt a toronyból, akkor célszerű a közelben lévő Diadalívvel folytatni a sétát. Az 50 méter magas építmény a franciák dicsőségét hirdeti, fel van írva az összes csata helyszíne, ahol francia katonák harcoltak. Feltétlenül keresd meg Győr (Raab) nevét! A Diadalív alatt van az Ismeretlen Katona Sírja, melyet állandóan díszőrség vigyáz. A Diadalív Párizs legfontosabb közlekedési gócpontja, összesen 12 sugárút fut össze.

Közülük legjelentősebb a Champs-Élysées, a világ tán leghíresebb és legpompásabb sugárútja, melyet a franciák diadalútnak is neveznek. Körülbelül a 2 km hosszú utca közepén található az Élysées Palota, a mindenkori köztársasági elnök rezidenciája.

A Champs-Élysées túlsó vége a Concorde tér, melynek középpontjában az Egyiptomból származó obeliszk áll, de külön említést érdemel a két aranyozott szökőkút. A Concorde tér másik vége már a Tuilerák kertjéhez kapcsolódik. Itt találod a római Septumus Servus diadalívének kicsinyített mását, mely már kapu a Louvre-hoz.

A Louvre Párizs mintegy 80 múzeumából messze a leghíresebb. Az egykori uralkodói palotában I. Ferenc uralkodása óta gyűjtik a különféle képzőművészeti alkotásokat. Némi ízelítő a gyűjteményből: egyiptomi, görög, római, keleti, középkori szobortár, közép- és újkori képtár. A múzeum legfőbb látványossága Leonardo Mona Lisája, de nem kell szégyenkeznie a Michelangelo, Raffaello, Rembrant, Rubens és Delacroix képeknek sem. Szintén itt őrzik Hammurappi törvényoszlopát, az ókori Mezopotámia legjelentősebb tárgyi emlékét. A nyolcvanas években átfogó rekonstrukciót hajtottak végre az épületen, ennek eredménye lett a híres - vagy inkább hírhedt üvegpiramis.

Párizs legrégebbi városrésze a Cité és a Lajos sziget. Itt található a Victor Hugo könyvéből is jól ismert Notre Dame katedrális. A francia gótika e remekműve több mint 150 évig épült, de így utólag belátható, érdemes volt nem elkapkodni.

Párizs legmagasabb pontja a Montmarte dombja, itt építették fel a 19. század végén a Szent Szív (Sacre Coeur) templomát. A fehér márványból készült szentély környéke a kissé bohém francia művészek egyik lelőhelye. Párizs egyébként is mágnesként vonzza különféle művészeket szerte a világból immár évszázadok óta.

A másik, művészek által is kedvelt hely a Sorbonne egyetem. Ennek első híres tanulója az életművész Villon volt, aki nem egyszer az akasztófa alól folytatta életét, de megfordult itt József Attila is. Este mindenképp szállj fel a gyakori sétahajók egyikére, és a Szajnáról csodáld meg, miért is nevezik a \"Fény Városának\" Párizst! Párizst egyébként sem érdemes csak megnézni, sokkal inkább meg kell élni. Vagyis ne csak rohanj a látnivalók között, hanem kicsit próbáld magadba engedni a város lüktető életét. Ha ezt sikerül átélned, akkor a pályaudvaron a vonaton ülve meg fogod érteni a költő gondolatatit: \"Reggelre én már messze futokS bomlottan sírok valaholMost sírni, nyögni nem merek én, Párizs dalol, dalol. Én elmegyek most, hazamegyek, Már sziszeg, dohog a vonat, Még itt van Párizs a szivemen S elránt az alkonyat..."

Környezet, éghajlat

A Francia Köztársaság fővárosa, a szoros értelemben vett főváros lakossága 2.152.000 fő, de a teljes agglomerációval együtt meghaladja a 9 milliót. A város a Párizsi-medencében a Szajna folyó két partján fekszik, mely több nagy kanyart is leír a városon belül. A folyó több szigetet is körülölel (Cité- és Szent Lajos sziget), melyek a legősibb városmagot alkották. A Szajna kapcsolja össze a világtengerekkel, biztosítva ezzel vízi utat a nagy vizek felé. Éghajlata az óceán közelsége miatt klasszikus óceáni, ennek megfelelően enyhe a tél (januári középhőmérséklet 3 fok), és hűvös a nyár (júliusi középhőmérséklet 20 fok). A csapadék mennyisége átlagos (600 mm), melynek éven belüli eloszlása egyenletes. Párizs Franciaország gazdasági, közlekedési és szellemi-kulturális központja, köszönhetően kedvező fekvésének és nagy történelmi hagyományainak. Franciaország A Francia Köztársaság Európa egyik legnagyobb országa, területe 543.965 négyzetkilométer, lakossága 58.900.000 fő. Jelentős városai: Lyon (1.262.000 fő) Marseille (1.231.000 fő), Lille (959.000 fő). Az ország hivatalos pénzneme a közös európai valuta, az Euró. Nagyrészt természetes határok övezik (Atlanti óceán, La Mance Csatorna, Földközi tenger), szomszéd országai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Spanyolország és Andorra. Franciaországhoz tartozik a Földközi tengeren található Korzika szigete. Felszíne nagyon változatos, északon és nyugaton alföldi jellegű síkságok, illetve lankás dombságok váltják egymást. Délen a Pireneusok míg keleten az Alpok láncai nyúlnak az égig. Itt, a Francia-Alpokban találjuk Európa legmagasabb pontját, a 4807 méter magas Mont Blanc-t. Az ország déli részéből jelentős részt foglal el a Francia-középhegység (Massif Central). Franciaországot nagy folyók tagolják, mint a Loire, a Garrone, a Rhöne, a Szajna és a Rajna. Ásványi nyersanyagok széles körben, de szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre, energiahordozókban szegény ország. Az energiaszükséglet 3/4 részét atomerőművek biztosítják, ezzel az aránnyal világelsők. Ipari termelése jelentős, a népesség 1/3 részét foglalkoztatja, jelentős ágazatok az autó-, hajó-, repülőgép-, bányászatigép gyártás. Ezen iparágak meghatározói a nagyvállalatok, míg az egyéb ipari szegmensekben a kis- és középvállalatok töltenek be vezető szerepet. Jelentősek a nagy hagyományokkal rendelkező, luxustermékeket előállító iparágak, például a parfüm és a divatruházat. Mezőgazdasága igen fejlett és jó adottságokkal rendelkező, de az előállítási költségek elég magasak. Ez sokszor ellentéteket szül az Európai Unión belül. Az ország nagy részén az óceáni éghajlat érvényesül, itt az állattenyésztésé a vezető szerep. Az ebből nyert jó minőségű tejből készülnek a világhírű francia sajtok. A szántóföldeken főleg búza, cukorrépa, kukorica terem, míg a déli mediterrán részeken zöldség, gyümölcs, olívabogyó és mandula a meghatározó. Innen származik a híres parfümök alapanyagául szolgáló illóolaj jelentős része is. Szőlő és bortermelésben élen jár a világon, a francia vörösborok, pezsgők, konyakok nagyon keresettek szerte a világban

Történelem

Mai nevén először az 5. században említik, mikor a hunok sikertelenül ostromolták. 508-ban a Frank Birodalom székhelyévé teszi Klodvig király, ezt követően azonban Nagy Károly Aachenbe viszi székhelyét, és ez csak 987-ben tér vissza, immár véglegesen. Ekkor már a Capetingek uralkodnak, és az országot is kezdik Franciaországnak nevezni.

Az ezt követő évszázadok során - köszönhetően a Flandriával és Angliával ápolt szoros kereskedelmi kapcsolatoknak - gyorsan fejlődött, és vált Európa egyik vezető városává. A városi nemesség és a királyok sorra építették a pompás palotákat, kerteket, díszkutakat, míg a Napkirály kiköltöztette udvarát Versailles-ba, de a főváros továbbra is Párizs maradt. Eközben a polgárság jogokat és rendes életkörülményeket szeretett volna elérni. Elkerülhetetlen volt az összeütközés, ami végül az 1789. július 14-én kirobbant forradalomban öltött testet. A feldühödött polgárság elfoglalta és lerombolta a Bastille-t, mely a királyi hatalom szimbóluma volt. A felpergett események során 1791. január 16-án kivégezték XVI. Lajos királyt, és kikiáltották a köztársaságot.

Ezt még évekig tartó polgárháború szerű állapot követte, egészen addig, míg Bonaparte Napóleon magához nem ragadta a hatalmat, és császárrá koronázta magát. Némi ellentmondással ugyan, de a napóleoni idők háborúi elhozták a hátország nyugalmát. Párizsban ez nagyfokú építkezésekben és városrendezésben nyilvánult meg. Párizs mai arculata III. Napóleon uralkodása alatt alakult ki, és ez Haussmann báró nevéhez köthető. A 19. század végén a fejlődő vasút hatására sorra épültek meg a pályaudvarok, és kialakult a körutak és sugárutak hálózata.

A II. világháború során a németek elfoglalták Párizst, de a várost megkímélték, ahogy a felszabadító szövetséges csapatok is, így a páratlan értékes főváros nagyobb pusztulás nélkül vészelte át a világégést.

Gasztronómia

Reggelire (petit déjeuneur) legtöbbször csak egy kávét (express) vagy tejeskávét (café créme) és péksüteményt (croissant) fogyaszthatunk. Az ebéd (déjeuneur) és vacsora (diner) azonban bőséges a franciáknál. Előételnek (hors-d\'ouvre) ajánlható a gombasaláta, majonézes tojás (oeuf á la mayonnaise), füstölt lazac (saumon fumé) és esetleg dinnye sonkával (melon au jambon). Specialitásnak számít a libamájpástétom (páté de fois gras), a kacsapástétom (terine de canard) és a borjúpástétom szarvasgombával (timbale de riz de veau). Leveseket (soupe) a legtöbb étteremben csak este lehet kapni. A francia konyha két különleges specialitása a csiga (escargots) és rántott békacomb (grenouilles santée). A húsok között választhatunk bárányt (mouton), borjút (boeuf) és sertést (porc). Édességnek megpróbálhatjuk a karamellpudingot (flau) vagy édesített joghurtot (yagourt). Közel 350 féle sajt közül (fromage) választhatunkA francia étkezéshez hozzátartozik a pohár fehérbor (vin blanc) vagy vörösbor (vin rouge). Egyre többen fogyasztanak sört (biere). Nem szabad abból kiindulnunk, hogy, mivel Párizsban vagyunk, finom ételeket kaphatunk minden sarkon, sem pedig abból, hogy az természetszerűen francia specialitás. A város tele van igencsak középszerű éttermekkel, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a világ legjobb éttermei közül is néhány itt található. Sok étterem szombaton vagy vasárnap zárva tart. Júliusban vagy augusztusban egész hónapra is bezárhatnak, szabadság miatt. Sok étteremben rögzített árú menüt szolgálnak fel, megengedhető áron. A menü három vagy négy fogásból áll, választási lehetőséggel. A felszolgálási díj és adó mindig benne van az árban, így nem szükséges borravalót adni.


Részletek, jelentkezés

  Túra neve *Státusz  
"Top of Tyrol" osztrák csúcskilátó utolsó helyek! RÉSZLETEK>>
Korzika tengerpart ECO utolsó helyek! RÉSZLETEK>>
Korzika tengerpart utolsó helyek! RÉSZLETEK>>
Korzikai szigetjárás utolsó helyek! RÉSZLETEK>>

* Fenti adatok szigorúan tájékoztató jellegűek, nem jelentenek az EVVK semmilyen kötelezettség vállalást. A tájékozódáson kívül más célra nem használhatók fel.

Keresés

fészbuk szociál

Karrier

evvk logoExplorer Vasutas Világjáró Klub Magyarország legnagyobb vasúti szabadidős szervezete túravezetőt keres, hosszútávra, alkalmi munkára (átlag évi 10 munkanap + a csatlakozó hétvégék).

Angol nyelvismeret, utazási gyakorlat szükséges.

Túravezetői, magashegyi túravezetői vizsga, előny.

Vasutasok, kalauzok, pénztárosok, jelenkezését is elfogadjuk, sajnos főállást nem tudunk biztosítani.

Érdeklődni, esténklént: 0630/9634-325

Szakmai önéletrajzokat szíveskedjetek az info@evvk.hu -ra megküldeni.

Köszönjük:EVVK

Kiemelt partnereink

EVVK

sziamaci

iho

 

Kellékek

Rendeld meg még ma!

EVVK póló gyülekezőkre: sárga drapp, kék (új!) színben 900 Ft

EVVK felfújható nyakpárna vonatos utazásokhoz 650 Ft

EVVK alumínium kulacs, karabinerrel a túrákhoz 950 Ft

EVVK nyakba akasztható pénztárca a biztonságért 650 Ft 

 

EVVK extrém túrákhoz túlélő csomag 1000 Ft

 

 

EVVK

szállás