Krakkó

Krakkó királyi város, Lengyelország régi fővárosa. A legszebb, legelbűvölőbb, legkülönlegesebb lengyel város, az ország szíve. Krakkó a lengyel államiság jelképe és a lengyel kultúra bölcsője. Krakkó nemcsak a lengyel művészet kincsestára, nemzeti emlékhely, történelmi és művészeti emlék, de összessége a kultúra különféle rétegeinek. Krakkó egy különleges képződmény, ahol a különféle kultúrák, stílusok találkozása egységet, egészet alkot. Krakkó mindig a lengyel kultúra és tudomány egyik központja volt, és az ma is.
A város a Visztula felső folyása mellett terül el, ahol az emberek biztonságos és jó feltételeket találtak az élethez, a fejlődéshez. A középkorban felvirágzott a mezőgazdaság és a kézművesség, de ami Krakkót igazán jelentőssé tette, az a kereskedelem. Ezt az itt találkozó fontos kereskedelmi utak tették lehetővé. Mint lengyel királyi város, természetesen sok szállal kötődik hozzánk, magyarokhoz, köszönhetően az egymás mellett eltöltött évezrednek, melyet általában a két nemzet jó kapcsolata jellemez (szerencsére így van ez napjainkban is). Itt találjuk Szent Hedvig (Nagy Lajos király lánya) és Báthory István földi maradványait, akik mindkét ország múltjában fontos szerephez jutottak. Nem csoda tehát, hogy mi magyarok mindig szívesen választjuk úticélul ezt a csodálatos déllengyel várost.
Krakkó címerében egy nyitott kaput látunk, melyben egy fehér sas szárnyal. Lépjünk hát be a kapun, és sétáljuk végig a városon! A vonatról leszállva szinte egyből az óvárosban találjuk magunkat. Először a városfalon kívül a Barbakán, mely utunkba akad. Ez a ritka épségben megmaradt épület volt a középkori város kapuja. Itt található a Flórián kapu, mely az óvárosba vezeti be az érdeklődő turistát. A kapun átkelve belülről is szemlélheted a városfalat, mely napközben megtelik az itt alkotó művészek festményeivel, rajzaival, majd az innen induló királyok útján mész tovább befelé. Ha nem lennének tele a házak földszintjei mindenféle boltokkal és reklámokkal, tán még azt is gondolhatnád visszacsöppentél a középkorba.
Az utca végéről már messziről vonzza tekintetedet a Mária templom monumentális toronypárja. Krakkóról egyébként elmondhatjuk, hogy a templomok városa, hiszen közel másfélszáz templom található itt. Közülük kiemelkedik e gótikus szentély, két asszimetrikus tornyával, csodálatos gótikus üvegablakaival és egyedülálló későgótikus főoltárával.
A magasabb toronyból óránként trombitaszó emlékeztet az idő múlására, aminek félbemaradása a tatárok által lelőtt kürtöst idézi. A templomhoz érve eléd tárul Krakkó hatalmas főtere is, mely a velencei Szent Márk tér és a Szent Péter tér után Európa harmadik legnagyobb tere. A teret a Posztócsarnok impozáns épülete uralja, mögötte diszkréten nyújtózkodik a régi városháza megmaradt tornya. A Posztócsarnoktól délre kiemelkedik Adam Mickiewicz költő szobra (Õ a lengyelek Petőfije).
A főtértől nem messze található a Jagelló Egyetem, mely első volt a közép-európai universitasok sorában. A szép, árkádos épület ma is egyetemi tulajdonban van, általában protokolleseményeket rendeznek itt. Mielőtt elindulunk a Wawelhez érdemes még kicsit körülnézni a főtér környékén, hisz szebbnél szebb templomokba botlasz folyamatosan. A leglátványosabbak talán a Ferences templom, a Domonkos templom, a Szent Anna templom, a Szent András templom, de a felsorolást még lehetne folytatni sokáigHa a Főteret és környékét végigjártad, ideje célba venni a királyi várat, a Wawelt. Az épületegyüttes eredete a X. századig nyúlik vissza. A későbbi korok folyamán természetesen állandóan bővítették alakították, így számos építészeti stílus keveredik egymással, kellemes harmóniát alkotva. Itt a Wawelben található a krakkói székesegyház is, mely a lengyel királyok koronázó és temetkezési helye. A templomot Szent Stanislaw és Szent Waclaw néven szentelték fel. Számos szent ereklyéje, illetve sírja található a szentélyben. Közülük a főhelyet Szent Stanislaw ezüst koporsója kapta (aki Lengyelország védőszentje). Számunkra legfontosabb talán Szent Hedvig szarkofágja, aki I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király lányaként jött ide, és lett a lengyel királynő, valamint - a magyar történelemben is szerephez jutó - Jagelló ház ősanyja. Ha lemész az altemplomba, akkor királysírokat látsz (nem keveset). A jelentősebb királyok szarkofágjai külön cellákban vannak. Egy ilyen egyedülálló cellában találod Báthory István szarkofágját is. El sem tudod téveszteni, mert tele van nemzeti szalaggal átkötött koszorúkkal. Ha van lehetőséged, hozz Te is, senki nem fog érte bántani! Lehetőséged van felmenni a Zsigmond toronyba, ahol az óriási Zsigmond-harang nézhető meg testközelből, valamint madártávlatból megcsodálhatod a várost.
Ha nem fáradtál még el, akkor menj vissza a Főtérre, és oldódj fel kicsit a pezsgésben. Az itt tevékenykedő művészek ugyan amatőrök, ám a produkciók legtöbbször igencsak profik. Érdemes akár néhány órát és néhány zloty-t rászánni a pantomimesekre, zenészekre vagy táncosokra. Ez ugyanúgy Krakkó része, mint az építészet.
Ha Krakkóban jársz, érdemes némi időt a szentelni a közelben lévő wieliczkai sóbányára is. Már a lemenetel sem mindennapi. Egy szűk aknában, fából ácsolt csigalépcsőn megyünk lefelé, legalább harminc fordulóval. Ehhez képest meglepő, hogy a lépcső aljánál levő tábla tanúsága szerint csak 64 méter mélyen vagyunk a föld alatt. A hőmérséklet kellemes, nem kell meleg holmikat felvenni. A különböző termekben egyrészt a lengyel (és a közös múlt okán részben a magyar) történelem alakjait ábrázoló, sóból faragott szobrok láthatók, másrészt a sóbányászok munkáját mutatják be bábuk és mozgó makettek segítségével. Emlékezetes az un. Weimar-terem, ahol fény-hangjátékban gyönyörködhettünk és megcsodálhattuk a föld alatti barlang csodálatos akusztikáját. A legnagyobb - hatalmas csillárokkal díszített - teremben (kb. 130 méter mélyen) egyházi jellegű szobrok és domborművek láthatók, többek között II. János Pál pápa szobra. Itt található azoknak a művészeknek a sírja is, akik a bányában látható műalkotások nagy részét készítették a múlt század húszas-harmincas éveiben. Az út végén képeslapokat és hegyi kristályokból készült ékszereket lehet vásárolni, valamint egy büfét is igénybe vehet a turista, ha megszomjazott, vagy megéhezett a 2-3 kilométeres föld alatti séta után. Környezet, éghajlatKrakkó a Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén.
A város közelében már a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé. A város a kontinens belsejében található, éghajlata mérsékelt, földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb és változatosabb a magyarországinál. Hat évszakot különböztetnek meg: télelő, tél, tavaszelő, tavasz, nyár, ősz. A tél változatos, van, amikor esik a hó, de olyan is előfordul, hogy több éven át nem esik. Lengyelország középső területei a legszárazabbak, a hegyek kapják a legtöbb csapadékot. A nyár általában meleg, de a napsütést gyakran szakítja félbe egy-egy záporKelet-Közép Európa legnagyobb területű országa (312.685 négyzetkilométer) a Lengyel Köztársaság, melyet közigazgatása 16 vajdaságra oszt. Az ország népessége meghaladja a 38 milliót. Területének nagy része belföldi jégtakaró által alakított alföld. Az egykori eljegesedés tanúi a Mazuri- és Pomerániai tóhátság tavai. Dél felé fokozatosan \"emelkedik\" az ország, először középhegységi, majd magashegységi magasságokba (Észak-Tátra). Az ország legmagasabb pontja 2499 méter magas (Rysy).Ásványi nyersanyagokban gazdag (kálisó, kén, cink, réz, feketekőszén). A feketekőszénre épülő energiaipara látja el energiával a kohászatot és a ráépülő gépipart. A Balti tenger parti nagy hagyományokkal rendelkező hajógyártása komoly problémákkal küszködik.
A Lengyel-alföld déli része korszerűtlen módszerekkel, kisparaszti területeken gazdálkodik, míg nagy kiterjedésű északi síkságain legeltetéses szarvasmarha tenyésztés folyik. Élelmiszerből (elsősorban gabonafélékből) behozatalra szorul. Lengyelország fővárosa Varsó (1.655.000 fő), további jelentős települések: Lodz (852.000 fő), Krakkó (748.000 fő) és Boroszló (642.000 fő). Hivatalos pénznem a Lengyel Zloty.
Krakkó történelme - ahogy egész Lengyelországé - meglehetősen viharos. Lengyelország mint állam többször el is tűnt Európa térképéről, de a lengyelek mindig és mindig újraalkották a maguk országát. Az elbai és balti szláv törzsek - melyek megszállták a területet - közül legerősebbek a polánok voltak, így ők adtak nevet a népnek.
Első ismert uralkodójuk I. Mieszko, aki 966-ban felvette a keresztény hitet, és igyekezett azt terjeszteni a kor elfogadott eszközeivel - azaz fegyverrel. I. (Megújító) Kázmér volt aki a XI. század elején Krakkóba helyezi székhelyét, és ezzel meghatározza a következő öt évszázadra a lengyel történelem földrajzi súlypontját. 1241-ben a tatár sereg - mely nálunk is tiszteletét tette - felperzselte Krakkót. A várost őrző kürtös torkát átlőtték, ennek emlékét őrzi a Mária templom tornyából óránként felhangzó trombitaszó. A tatárjárás után a komoly harcok folytak a trónért, váltakozó sikerrel. III. (Nagy) Kázmérnak sikerült végre uralmát megerősítenie, és Lengyelországot megfelelően stabilizálnia. őt követte a trónon I. (Nagy) Lajos, magyar király, az Õ révén perszonálunió alakult ki a két ország között.
I. (Nagy) Lajos uralkodása idején elmélyültek a lengyel-litván kapcsolatok, melynek eredményeként a király lánya, Hedvig, a keresztény hitre áttért litván herceghez, Jagelló Ulászlóhoz ment feleségül. Ezzel letette az alapkövét a közel két évszázados Jagelló-kornak, mely a magyar történelemre is hatással volt. 1572-ben kihalt a Jagelló dinasztia, és innentől kezdve Lengyelország sorsa megpecsételődött. Folyamatos harcra kényszerültek keletről Oroszországgal, nyugatról a Német-Római Birodalommal. E háborúk következtében Lengyelország elveszítette szuverenitását és területi egységét. A terület folyamatosan gazdát cserélt, de a lengyel államiság nem állt vissza. Napóleon megalapította a Varsói Hercegséget, ezzel némileg visszaadva az ország önrendelkezését, de a császár bukása után a nagyhatalmak ismét Oroszország kezére adták.
Lengyelország mint önálló állam csak az I. világháborút lezáró békék folyományaként jött létre, de a határok nem lettek pontosan meghatározva, így ez újabb konfliktusokhoz vezetett. Az új ország fővárosa ekkor már Varsó. A II. világháború Lengyelország német és szovjet lerohanásával kezdődött 1939. szeptember 1-én, és a háborús körülmények csaknem hat évig, 1945 tavaszáig tartottak, mikor a szovjet hadsereg - Kelet-Európa többi országához hasonlóan - megszállta. Innen egyenes út vezetett a szocialista táborba, melyből az 1956-ban kirobbant forradalom sem tudta kiszakítani az országot.
Lengyelország mindig a szocialista tábor renitens országa volt. Ebben különösen nagy szerepet játszott a \'80-as évek elején megalakult Szolidaritás Szakszervezet, melynek folyamatos fellépései aktívan hozzájárultak a szocialista rendszer bukásához. 1990 óta hozzánk hasonló problémákkal küzdenek.
Gasztronómia
Lengyelországban ősidők óta szerettek enni és inni az emberek. "Ne bízzál meg azokban, akik keveset esznek. Az ilyenek vagy gonoszak vagy irigyek" - hirdeti egy régi lengyel mondás. A jellegzetes lengyel konyha nagyon változatos. Előételként általában lengyel húskészítményeket szolgálnak fel. A legismertebb ezek közül a rengeteg fajtájú és minőségű kolbász. Tulajdonképpen minden tájegységnek megvan a maga specialitása: híres például a krakkói szárazkolbász és a borókafüstön szikkasztott vadász kolbász. Kiváló sonkájáról a lengyel konyha már évek óta ismert, de nagyon ízletesek a pástétomok és más olyan készítmények, mint a disznósajt vagy a hurka. Sörfalatként igen népszerű a legjellegzetesebb, "oscypek"-nek nevezett lengyel sajt, amelyet a hegyekben készítenek juhtejből. A lengyel ételkülönlegességeket kínáló éttermekben előételnek gyakran adnak zsíros kenyeret vagy tejfölös balti heringet. Ugyancsak lengyel specialitás a nagyszerű pékáru - legjellegzetesebb a fekete rozskenyér. A legrégebbi lengyel étel, amilyennel a világ egyetlen más konyhájában sem találkozunk, a savanykás, sűrű, kolbásszal vagy félbe vágott főtt tojással szervírozott, nevű leves. Az ősi lengyel konyha nagyon szerette a könnyű leveseket, manapság is népszerű a könnyű erőleves vagy a specialitásnak számító, fiatal céklából főzött, húsos derelyével gazdagított céklaleves, a "barszcz czerwony". Kedvelt nyári étel az aludttejből és zöldségekből készült hideg leves, a "chodnik", amelyhez régen rákhús dukált. A főételekhez - baromfihoz, halakhoz, sertés-, marha-, és vadhúsokhoz - különféleképpen elkészített burgonyát, kását vagy remek lengyel főtt tésztát adnak köretként, s ehhez társulnak a zöldségekből készült saláták vagy az uborkából, káposztából, más zöldségekből álló vegyes savanyúságok.
Főételek kiegészítőjeként, de önálló fogásként is szerepelhet a "bigos", amelyet az egyik legjellegzetesebb lengyel ételnek tartanak. A bigost állítólag vadászok találták ki - savanyú és édes káposztából, többféle húsból készül, s ehhez, helyi szokásoktól függően, aszalt gyümölcsöt és vörös bort is adnak ízesítésül. A lengyel konyha magán viseli más nemzetek konyháinak nyomait, így például a zsidó konyhából átvette a libát és a "pascha" nevű édességet, az oroszból a pirogot. A lengyelek szeretik a süteményeket is. Híres a toruñi, csokoládéval leöntött mézes puszedli, jellegzetességnek számít a mákos kalács és a keletről származó, cukrozott gyümölcsből és túróból készített pascha. Varsó a vadrózsalekvárral töltött fánkjairól híres. Az ügyes háziasszonyok által télire eltett dzsemek, szörpök, lekvárok és savanyúságok is hozzátartoznak a lengyel konyha hagyományaihoz.A lengyelek manapság étkezéshez elsősorban gyümölcsleveket, teát, kávét és sört isznak. A lengyel sör, a német és cseh sörökhöz hasonlóan, jó minőségű. 
A lengyelek által fogyasztott erősebb italok közül jellegzetesek voltak a szárított gyümölccsel - meggyel, szilvával, berkenyével - ízesített alkoholok vagy az étvágygerjesztő keserű vodkák. Legnagyobb hírnévre azonban a \"Czysta wódka\" tett szert, amelyet évszázadok óta gyártanak. A tiszta vodkának több változata is van. Ma már ritkán lehet találkozni a hagyományos \"starka\" vodkával, amely úgy készült, hogy a leánygyermek születésekor tölgyhordóban a földbe ásták, s csak a leány lakodalmán bontották fel a vendégek tiszteletére. A ¯ubrówka nevű vodka üvegébe betesznek egy szálat a Biaowie¿ai-rengetegben található illatos bölényfűből (gyakran isszák almalével keverve). A hagyományos gdañski Goldwasserben pedig aranyszemcsék úszkálnak. Nagy múltra tekintenek vissza a kóser vodkák is. A hagyományos lengyel konyha a reneszánszát éli, és egyre nő a lengyel ételkülönlegességeket kínáló éttermek száma.


Részletek, jelentkezés

  Túra neve *Státusz  
"Top of Tyrol" osztrák csúcskilátó utolsó helyek! RÉSZLETEK>>
Korzika tengerpart ECO utolsó helyek! RÉSZLETEK>>
Korzika tengerpart utolsó helyek! RÉSZLETEK>>
Korzikai szigetjárás utolsó helyek! RÉSZLETEK>>

* Fenti adatok szigorúan tájékoztató jellegűek, nem jelentenek az EVVK semmilyen kötelezettség vállalást. A tájékozódáson kívül más célra nem használhatók fel.

Keresés

fészbuk szociál

Karrier

evvk logoExplorer Vasutas Világjáró Klub Magyarország legnagyobb vasúti szabadidős szervezete túravezetőt keres, hosszútávra, alkalmi munkára (átlag évi 10 munkanap + a csatlakozó hétvégék).

Angol nyelvismeret, utazási gyakorlat szükséges.

Túravezetői, magashegyi túravezetői vizsga, előny.

Vasutasok, kalauzok, pénztárosok, jelenkezését is elfogadjuk, sajnos főállást nem tudunk biztosítani.

Érdeklődni, esténklént: 0630/9634-325

Szakmai önéletrajzokat szíveskedjetek az info@evvk.hu -ra megküldeni.

Köszönjük:EVVK

Kiemelt partnereink

EVVK

sziamaci

iho

 

Kellékek

Rendeld meg még ma!

EVVK póló gyülekezőkre: sárga drapp, kék (új!) színben 900 Ft

EVVK felfújható nyakpárna vonatos utazásokhoz 650 Ft

EVVK alumínium kulacs, karabinerrel a túrákhoz 950 Ft

EVVK nyakba akasztható pénztárca a biztonságért 650 Ft 

 

EVVK extrém túrákhoz túlélő csomag 1000 Ft

 

 

EVVK

szállás