Visszaszámlálás

Hollandiáról általában

Környezet, éghajlat

Hollandia területének jelentős része 100 méternél alacsonyabban fekvő, belföldi jégtakaró, illetve folyóvizek által formált síkság, sőt több mint negyed része a tenger szintje alatt fekvő mélyföld. A tengerrel való küzdelem évszázadok óta a hollandok legfőbb elfoglaltsága. A tenger szintje alatt fekvő mélyföldeket mesterséges gátak, illetve szél által felhalmozott dűnesorok védik a víztől. Mesterséges gátak építésével újabb és újabb területeket tudnak a tengertől elhódítani. Az elsősorban a 20. század nagy \"területszerző harca\" volt.Az ország éghajlata klasszikus óceáni. Ez azt jelenti, hogy a tél kellemesen enyhe (évente csak néhány nap süllyed fagypont alá a hőmérséklet), de a nyár igencsak hűvös. A júliusi középhőmérséklet 20 fok alatt marad. A csapadék elég bőséges (870 mm évente), és egyenletes eloszlású, vagyis esőre bármikor számítani lehet. Jellemző a tengere felöl folyamatosan fújó szél, melynek köszönhető a holland táj jellegzetessége, a szélmalmok sora. A szinte állandó hűvös szél az amúgy sem meleg időben tovább csökkenti a hőérzetet.

HollandiaTeljes nevén Holland Királyság Európa egyik legfejlettebb állama. Területe majdnem 42.000 négyzetkilométer, népessége 15.700.000 fő. E két adatból következően népsűrűsége magas (375 fő/négyzetkm), mint ahogy a városi lakosság aránya is (89 %). Legmagasabb pontja mindössze 322 m (Vaalserberg). Mindössze két szomszédja van, Németország és Belgium.Földgázvagyona a Föld legnagyobb készletei közé tartozik, erre támaszkodik vegyipara és timföldgyártása. Ásványkincsekben szegény, gyárai többnyire külföldi nyersanyagot dolgoznak fel, ezért ipari üzemei a nagyobb kikötővárosokban (Rotterdam, Amszterdam) koncentrálódnak. Fontos iparágak a hajóépítés, a vaskohászat, a gyógyszeripar, elektronikai ipar (Phillips).A tengertől elhódított és kiszárított területeken (polderek) mezőgazdasági termelést folytatnak.

A mezőgazdaság húzóágazata az állattenyésztés, melyre épül világhírű tejipara (sajtok). A mezőgazdáság másik nagyon fontos ága a virágtenyésztés, különösen a tulipán, mely az ország egyik szimbóluma.Amszterdam az ország fővárosa, 1.091.000 lakosával, de a kormányzati és királyi székhely Hága (684.000 fő). További jelentős városok: Rotterdam (1.060.000 fő), Utrecht (543.000 fő).Hollandiában az Európai Unió legtöbb országához hasonlóan az Euró a hivatalos fizetőeszköz.

Gasztronómia

Hollandia nagy halászmúltra tekint vissza, ezért nem csoda, hogy tengeri eledelek tömkelege közül válogathatunk, mint a nyers és pácolt hering, angolna, kagyló, stb. Tradicionálisan édesszájúak, ezért főleg reggelinél a vajas kenyeret leöntik csokoládémártással (Hagelslag). Tízóraira vagy ebédre a kiflit Broodjes helyettesíti, ami vajtekercsbe göngyölt hús vagy sajt. Népszerű harapnivaló a krokett, amely sült hússal és sajttal töltött gombóckákból áll, körítve fűszeres mustárral. A hollandok igen kedvelik az indonéz ételeket, hiszen a két kultúra és konyhaművészet együtt fejlődött abban az időszakban, amikor Indonézia holland gyarmat volt. Alapvető fogás a rijsttafel (rizses tál). Egy másik elterjedt étek a saté, mely grillezett kebab különböző húsokkal és ízletes földimogyorószósszal.

Salzburg a barokk csoda

Salzburg tartomány „fővárosa” Salzburg, vagy ahogy mostanság nevezik Mozartstadt, az Alpok kapuja.
A Salzburg képét meghatározó három 500-600 méter magas domb, a Kapuzinerberg, a Rainberg és a Hohensalzburg várát a hátán hordozó Mönchsberg szinte eltörpül a város két őre, a Gaisberg (1 288 m) és az Untersberg (1 853 m) mellett. Az Alpok kétezreseinek szorításából kitörő Salzach folyó itt széles lapályra tér, s békésen szeli ketté e dimbes-dombos, hegyek karéjában álló várost, amely felett oly gyakran gyülekeznek lógó lábú esőfelhők. Az óváros keskeny, kanyargós utcácskái és hosszú, boltíves árkádsorokkal összekötött házai sétára csábítanak. Hangulatuk magával ragadó az év bármely szakaszában: tavaszi virágillatban, őszi ködbe burkolózva vagy porcukor hóval fedve. A sajátos atmoszférát ugyanis nem kizárólag a muzsika, hanem alapvetően a város fekvése, és Salzburg városépítészetileg gondosan tervezett, reneszánszból barokkba hajló képe adja.
Ausztria egyik legrégebbi települése a negyedik legnagyobb Bécs, Graz és Linz után, a Salzach folyó két partján. Vonzáskörzete túlnyúlik a tartomány határain dél-nyugat-Bajoroszágba. A város első igazi virágzását előszőr a környékbeli sóbányászatnak, majd később réz, ezüst és arany lelőhelyeinek köszönhette, de mai arculatát a barokk kornak köszönheti. A város központja gyakorlatilag egy építészeti szabadtéri múzeum, mely fölé emelkedik a 120 méter magas sziklára épült Európa legnagyobb, teljes épségében megmaradt középkori építménye. Hohensalzburg vára.
Napjainkban a város mai hangulatát elsősorban leghíresebb szülötte, Mozart határozza meg. Szülőháza és egykori lakóháza mellett az ő művei szólalnak meg minden évben a Festspielhaus-ban, s legismertebb operáit adják leggyakrabban elő a híres bábszínházban. Az utcák névtábláin pedig a Varázsfuvola szereplői köszönnek vissza. És végül, de nem utolsó sorban a városi varázshoz tartozik a máig kézzel készített, eredeti (kék-ezüst papíros) Mozart-golyó íze.
Mirabell-kastély kertje
Nyáron színes virágok díszítik a város „pesti” oldalán található kertet, melyből kitűnően látható a város felett uralkodó Hohensalzburg vára. A parkban görög mitológiai ihletésű szoborcsoportok láthatók. Zwergel-kert, Barokk múzeum, Szabadtéri színpad. A kertet a kongresszusi épület és a gyógyszálló határolja. Az eredetileg “Altenau”-nak nevezett Mirabell palotát 1606-ban Wolf Dietrich megbízásából Saloma Alt számára építették. Különösen figyelemre méltó a Raphael Donner által készített, márványból készült Angyal lépcső, amely Közép-Európa legszebb, márványból készült esküvői terméhez vezet.
Mozart-ház és a város főutcája
A Salzach folyón átkelve a „budai” oldalon található a város patyolat tiszta Váci utcája. Az utcában áll Wolfgfang Amadeus Mozart szülő háza is. 1756. január. 27.-én itt született a világhírű zeneszerző.
A sétáló utca a műemlékvédelem oltalma alatt áll, ennek köszönhetően többek közt tiltott a modernkori reklám, így hagyományos cégérek sokasága függ a házak oldalán, többek közt még a McDonald’s gyorsétteremnél is.
Hohensalzburg vára
A tengerszint felett 542 méter, míg a városhoz képest egy 120 méteres szikláról a Festungsbergről „néz le” Hohensalzburg vára. A vár helyén kezdetben, 1077-ben egy kisebb fából készült építmény állt, melyet később több várfallal vettek körbe, illetve bástyákkal egészítették ki. Mai méretét 1527-ben érte el. Története folyamán természetesen többször átépítették: részint a törököktől védte lakóit, részint a parasztoktól, néha a polgároktól is a vallásháborúk idején. 1816-ban, amikor Salzburg városa osztrák fennhatóság alá került, a várat elvették az érsekségtől, állami kezelésbe került és laktanyának használták, 1861-ben pedig már erődítmény státusát is megszüntették. A huszadik század ötvenes éveinek elején a vár nagyszabású rekonstrukciója kezdődött el, ma pedig múzeumként látogatható. A vár felső udvarában egy szép, gótikus Szent György kápolna látható, itt áll az 1515-ben készült emlékmű, amely Leonard salzburgi érsek alakját örökíti meg. A várba napjainkban modern sikló vasút a Festungsbahn visz fel, melyet korábban vízi erővel működtettek. A vár a város több pontjáról is jól látható.
Egyéb
A város villamos közlekedése 1886-ban indult meg, míg a teljes belváros 1997-től az UNESCO világörökség része. A város külső szélén még látogatható a Hellbrunni kastély és annak parkja, melyet „nem lehet szárazon megúszni”, mivel itt számos vizet spriccelő rejtett szökőkút van. A park mellett pedig a városi állatkert található.

Siena

Megjött drága kis csapatunk az Észak Itáliai körútról, mely kapcsán sienai élményeimről szeretnék nektek beszámolni. Ezzennel eltekintenék a hosszú művészeti eszmefuttatástól, arról már manapság rengeteg forrást találtok internetszerte.

A Firenzétől egy ugrásra lévő település sokat mutat az ide látogatónak. Így pestiesen ez az a cél, amiért hajlandó célt téveszteni az ember.

Megérkezvén az állomásra azzal a meglepetéssel szembesülhet az utazó, hogy az bizony csöppet messze van a belvárostól. Túrázóknak persze +/- 2 km nem számít, no meg buszok is vannak, bár jegyváltás picit nehézkes de leküzdhető. Türelmes vezetőnk sokat mesélt arról, hogy a „falubeliek közül a felvégiek felvégiekkel, az alvégiek meg alvégiekkel (mondjuk így hálnak) házasodnak”. A körzetidegenek egymás ellen leginkább versengeni szeretnek, de erről lentebb.
Szó volt egyebekben még közékori pártoskodó pártolósdiról is, de ezek a gyíkharcok megvallom manapság sem érdekelnek. Azt meg levettem már az ókorból is ( Roma Cola Rienzo), hogy a politikai közélet már akkor is gáz volt.
Szóval gyalogtúra indul, az állomásból ki, ligetesbe be, hurkot írva alagutakon át irány a belváros. Toltuk is szuszogva lejtőnek felfelé. Mondjuk nehéz így a fényképezés, de legalább a vért a viszereken átmostuk.
A belváros egyébként tök jó a maga sikátoraival, leszámítva, hogy akkor ép autóverseny volt, így pattogtak a turisták az autók elől. Ez egyébként addig, amíg egy szép korú botos német turistával és nem veled történik tök mulattató. Tudatlan és neveletlen turistaként annyi azért nekem is lejött, hogy a középkori városrész gótika híve, illetve a domináns. Csúcsív az ablakokban és az árkádokon mindenfelé, meg farkas az oszlop hegyén.
A Dómtól nem messze van a Főtér, aminek szerintem lejtős fekvése adja igazán hangulatát. Mondjuk a magam részéről szívesebben megnéztem volna a főteret egy hátégetős forró szieszta alkalmával, amikor senki nincs, de megnyugtattak hogy ilyen szituáció nincs úgyhogy érjem be ezzel. Arra azért nagy „magánytalanságomban” rájöttem hogy főtér tornya sörrel is jó (meleg volt na).
A városhoz köthető még az „Olaszvágta” melyen várhatóan nem bukfenceznek lóval a celebek, de ettől még izgi lehet. Ezt egyébként egy helyi részletesen elmondta nekem nagyobb részben olaszul. Odajött és rögtön nyomta róla az infókat. Utána azért megkérdezte hogy Lengyelország melyik részéről jöttem.
Így perkészés közben azt is megtudtam, hogy Sienában található a bankrendszer egyik leghíresebb tagja. Így ha szállásdíjat kér a szállásadó, ne ijedjetek meg ha Monte Pasci di Sienába kell a tüskét utalni (ezt a mondatot F. Gyuri kollégámnak ajánlom). A bankrendszer egyébként olasz találmány.
Nekem a műemlékeken túl, két bolt is nagyon tetszett, persze mindkettő csillagászati árakkal bírt. Az egyik egy vadhús bolt volt amelyben vadszalámi, vaddisznó sonka, házi sajt meg helyi borok voltak. A másik egy a domboldalban egy kürtőbe vájt ajándékbolt. Mész a boltban aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy fejed felett egy 30 m-es kürtő figyel. Gyengéim ezek a mediterrán festett kerámiák de olyan árakon adták, hogy képtelenség magyar pénztárcából elővarázsolni a megfelelő címletű Eurót.
Szép és tartalmas nap után rohantunk a vonathoz vissza, mert még más látványosságokat is meg akartunk nézni.
Egyébként nekem kimondottan tetszett, így ha akartok egy „okos” napot, én mindenképp javaslom a város felkeresését.

Wieliczka sóbányája és Árpád-házi Szent Kinga

Wieliczka sóbányája és Árpád-házi Szent Kinga
A wieliczkai sóbánya Lengyelország egyik legérdekesebb és legismertebb idegenforgalmi látványossága. A közel 800 éves földalatti sókitermelés emlékeit az ország egykori fővárosától, Krakkótól 12 kilométerre találjuk. A 13. században magyar bányászok kezdték a fejtést. A bányát a 15. századtól látogatják az érdeklődők, a vendégek között volt például Kopernikusz, Chopin és Goethe. A wieliczkai sóvidék körülbelül 13,5 millió éve keletkezett, amikor egy bepárlódó tengeröbölben megkezdődött a vízben oldott sók kicsapódása. A vízből kiváló sórétegek és a hozzájuk társuló kőzetek kitöltötték a Kárpátelői Mélyedésnek nevezett területet. A Kárpátok ezt követő kiemelkedését követő intenzív tektonikus folyamatok következtében a sótartalmú üledék eltolódott és felgyűrődött. A sóvidék felső részén a sótömbökből álló zárványok a jellemzőek, a mélyebben lévő részeken összefüggő sórétegeket találunk.
A bánya rövid története

A legenda: Árpád-házi Kinga
Árpád-házi Kinga 15 éves volt, amikor 1239-ben Boleszláv lengyel király feleségül kérte. A tatárjárás a lengyeleket sem kerülte el. Kinga hazatért, hogy apjától, IV. Bélától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát Erdélyben. A birtokbavétel jeléül beledobta gyűrűjét egy aknába. A legenda szerint a gyűrűt nem sokkal később az általa alapított wieliczkai bánya egy sótömbjében találták meg. Kinga sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot. A lengyelek is királynőként szerették és tisztelték. Templomokat, kolostorokat és kórházakat alapított. Férje halála után, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását, ő inkább Istennek szentelte életét és kolostorba vonult. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, majd 1999-ben II. János Pál iktatta a szentek sorába.
A tények: A sóbányászat a 13. századtól 1996-ig folyamatos volt. A kősótelepek kitermelésének megkezdése előtt a felszínen található sós forrásokból eredő víz bepárlásával nyerték a sót (a sókinyerésnek ezt a módszerét már öt és félezer éve alkalmazzák). A felszínközeli források kimerülésével a sós vizet a föld mélyében keresték egyre mélyebb aknákat ásva, mígnem rátaláltak az első kősótömbökre. Magyar bányászok kezdték majd 800 éve a tömbös fejtést, akiket Kinga, Szemérmes Boleszláv lengyel király felesége hívott Lengyelországba. A só, mint értékesíthető áru, folyamatos bevételt biztosított a Krakkóban székelő uralkodóknak. Volt olyan év, amikor éves bevételük egyharmad részét a sóból származó jövedelmek adták. A sóbánya 1772-ben, az ország felosztásakor került osztrák igazgatás alá, majd 1918-tól újra - az immár független - lengyel állam tulajdona lett.
Világhírű látványosság, világhírű látogatók
A wieliczkai sóbánya világhírű idegenforgalmi látványosság. Az utazók már a 15. században látogatták, a mai értelemben vett turizmus a 18. század végén kezdődött meg. Kijelölték a turistaútvonalat, a vendégkönyv pedig kezdett megtelni a látogatók elégedettséget sugárzó bejegyzéseivel. Közöttük volt például Kopernikusz, Chopin, Goethe, I. Ferenc osztrák császár, Sienkiewicz és Prus kiváló lengyel írók, Karol Wojtyla, George Bush amerikai elnök és Czeslaw Milosz költő.
1978-ban felkerült a ma már történelminek számító legelső UNESCO Kulturális és Természeti Világörökség Listára, 1994-ben pedig lengyel történelmi műemlékké nyilvánították.
300 kilométernyi labirintus
Wieliczkába érkezve a bánya bejáratát egy szépen kialakított park területén találjuk. A bányába csak csoportosan lehet lemenni, lengyel vagy angol nyelvű bányászkísérők segítségével. Kérésre magyar nyelven beszélő kísérőt is tudnak biztosítani. A megfelelő öltözék kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a mélyben átlagosan 14 Celsius-fok a hőmérséklet. A mintegy 2 órás túrához megfelelő cipőről is érdemes gondoskodni. A látogatás végén a 135,6 méteres mélységből már gyorslift szállít minket a felszínre. A bánya kilenc szintből áll, 64 métertől 327 méterig, ahol a legmélyebb pontja található. A föld alatti labirintus több mint 300 kilométernyi járatból és 3000 darab, összesen 7,5 millió köbméter térfogatú kamrából áll. A sóbánya nagyságát jelzi, hogy a turisták által bejárható útvonal a teljesen kitermelt aknák alig egy százalékát teszi ki. A bánya legszebb kamrái, járatai, földalatti tavai és kápolnái alkotják a turistaútvonalat. Az 1635-1640 között kialakított Danilowicz-akna körzetében elhelyezkedő útvonal 22 kamrából áll, melyeket 2,5 kilométernyi járatrendszer köt össze. Az aknát többször átépítették és mélyítették, két része a lépcsőházi és a felvonó szakasz. Néhány a mélybe vezető 378 lépcsőfokon juthatunk le az I. szintre és kezdhetjük meg a bányalátogatást.
A következőkben röviden bemutatjuk a legérdekesebb és legértékesebb kamrákat.
A 22 kamra közül a legelsőt a nagy lengyel csillagászról, Kopernikuszról nevezték el. A kamra központi részén a tudós sóból faragott szobrát találjuk. A zöld színű sóban kifaragott kamra a speciális, erős gömbfagerendákból készült aládúcolásoknak köszönhetően maradt fenn. A királynőnek átnyújtják a gyűrűjét tartalmazó sótömböt.
A Szent Antal-kápolnán keresztül jutunk el a Janowice-kamrába, melyet a 17. században alakítottak ki. A legszebb wieliczkai legendát (lásd fent keretes írásunkban) mutatja be az itt elhelyezett 6 életnagyságú szobor. Eszerint Árpád-házi Kinga jegygyűrűje csodálatos módon a kősótelepekkel együtt vándorolt Erdélyből Wieliczkába. Az első kitermelt sótömbben megtalálták a gyűrűt, azóta bővelkedik sóban Lengyelország.
Szent Kinga kápolnája \"Szent 800 méteres séta után érünk el a Szent Kinga-kápolnába, amely 101 méter mélyen található. Egy óriási, zöld sótömb kifejtésével hozták létre 1896-ban. A terem 54 méter hosszú és 15-18 méter széles, a magassága 10-12 méter. A teremben minden szobrot sóból készítettek, látható Az utolsó vacsora, A kánai menyegző és A templomban tanító Jézus. Mint minden lengyel templomban, itt is megtaláljuk II. János Pál szobrát. A kápolnában szentmiséket, koncerteket és egyéb programokat tartanak.
Varsó-kamra A 122 méter mélyen fekvő Varsó-kamrában bálokat, koncerteket, sporteseményeket rendeznek. A vendégeket többek között bár és emléktárgyakat árusító üzlet várja. Az útvonal utolsó kamrája az Izabella-kamra, ahonnan visszatérhetünk a felszínre.
A liftek négyemeletesek, minden emeleten 9 fő számára van hely, igen szűkösen: az ajtókat is alig lehet becsukni. A 135,6 méteres mélységből a lift másodpercenként 4 méteres sebességgel repít minket a felszínre, ami izgalmas befejezés a különleges látnivalók után.

Seget Vranjica

Seget Vranjica egy turisztikai helység Közép Dalmáciában, a trogiri tengerpart attraktív részén található, amelyre jellemző a buja mediterrán növényzet, a kavicsos és sziklás strandokkal szegélyezett öblök, valamint szigetek és szigetecskék, amelyek ideálisak egynapos kirándulásokra hajóval vagy vitorlással.
Seget Vranjicaban szállást találhat a magánházakban és panziókban, valamint a kempingben és a kempingben található apartmanokban.
A kempingben van teniszpálya, valamint minden kellék a különböző vízi sportok űzéséhez.
A helységben megvan minden, ami a kellemes pihenéshez szükséges, amennyiben egy kis és élénk helységben szeretne nyaralni.
Trogir városa pedig, amely Seget Vranjica közvetlen közelében fekszik, az UNESCO kulturális világörökségi listáján van. A helységben található borpincék és éttermek mellett, meglátogathatja Trogir, Donji és Gornji Seget vendéglátóipari objektumait, szórakozási lehetőségeket a nyári estéken találhat a Trogiri Kulturális Nyár és a Spliti Nyári Játékok keretében.

További cikkek...

Keresés

fészbuk szociál

Karrier

evvk logoExplorer Vasutas Világjáró Klub Magyarország legnagyobb vasúti szabadidős szervezete túravezetőt keres, hosszútávra, alkalmi munkára (átlag évi 10 munkanap + a csatlakozó hétvégék).

Angol nyelvismeret, utazási gyakorlat szükséges.

Túravezetői, magashegyi túravezetői vizsga, előny.

Vasutasok, kalauzok, pénztárosok, jelenkezését is elfogadjuk, sajnos főállást nem tudunk biztosítani.

Érdeklődni, esténklént: 0630/9634-325

Szakmai önéletrajzokat szíveskedjetek az info@evvk.hu -ra megküldeni.

Köszönjük:EVVK

Kiemelt partnereink

EVVK

sziamaci

iho

 

Kellékek

Rendeld meg még ma!

EVVK póló gyülekezőkre: sárga drapp, kék (új!) színben 900 Ft

EVVK felfújható nyakpárna vonatos utazásokhoz 650 Ft

EVVK alumínium kulacs, karabinerrel a túrákhoz 950 Ft

EVVK nyakba akasztható pénztárca a biztonságért 650 Ft 

 

EVVK extrém túrákhoz túlélő csomag 1000 Ft

 

 

EVVK

szállás